Egy olvasó naplója

Egy hagyományos irodalmár blogja a digitális korban

Nézőnapló

Nézőnapló: Harlots (Kurtizánok kora) S01E04

Nézőnapló: Harlots (Kurtizánok kora) S01E04

Mrs Scamwell prédikációval kezdi a napot,  kedvenc célpontja, Margaret pedig ingerült, mert kevés a bevétel. Lucynek továbbra sem megy ez a szakma, mert most egy másik udvarias fickóval szemben mutatja, hogy csak fogait összeszorítva bírja ki a numerát. A fickó megdicséri, nagyon bűbájos teremtés volt,  de amikor Margeret tapogatózik, hogy a gentleman talán kitartóként is számításba jöhetne, a férfi őszintén elmondja a tapasztalatát. Anyuka azonban annyit mond a lányának, hogy a pasas nem ütötte meg anyagilag a mércét. 

Később már egy egész ájtatos kórus énekel a bordélyház előtt. Benjamin érkezik, őt akarják megmenteni – ó, szegény fiú, nehogy belelépj a bűn mocsarába – de mi tudjuk, nem kell félteni, sőt. Nem költeni, hanem pénzt behajtani jött. Úgy látja, hogy veszteséges az üzlet, szeretné nem elveszejteni a pénzt, amit apja adott. Margaret vaskos nevetése mindig imádnivaló, így közli, hogy nincs egy fityingje sem, de van ősi fizetőeszköze. A fiú finnyáskodik, de Kitty csak egy kicsit riszálja magát előtte, máris felülkerekedtek a fiúban a természetes testi folyamatok. Harriet épphogy észrevétlenül kislisszan a szobából, ahol az üzlet megköttetik.
p
Margaret megunja a prédikációt, nyíltan kimondja, tudja, hogy a Halál Dámája (Mrs Quigley) fizeti ezért. Pip már rohan is jelenteni a látottakat, megkapja érte az aprópénzét. A flancos mádám egyébként a bíróval találkozik megint, a megbízói, a  “spártaiak” újabb friss, ártatlan pipihusira vágynak.  Az asszonyság neveket akar tudni, mert így igencsak az övé a kockázat, s szeretné bebiztosítani magát. Az ő házában is fejlemények vannak, Emily megkapta Mr Osborne-t,  aki a jelek (foltok) szerint jóval nagyobb károkat okozott a lányban, mint Lord Rapton Lucyben.

Wellsék kicsi lánya egyébként véletlenül meghallja,hogy anyja Willnek panaszkodik róla. Aztán elmegy Charlotte-hoz (akinek még reggel George elmondja a nagyszerű ötletét, szüljön ő gyereket, majd azt mondják, Lady Howardé), s tanácsot kér. Két gyertya segítségével próbálja megtanítani hugicát, miként diktálja ő a ritmust.

Sok szereplőnk van már, akinek sorsát figyeljük, például azt is, amikor szegény Harriet látja, hogy gyerekei a bejáratot kénytelenek súrolni.

A sikátoros lány szomorúan kérdi az ügyfelét, hogy miért nem csinálják inkább ágyban. (Ők megint olyanok, mint egy bizarr szerelmespár, csak hát ugyebár a kor szokásai és társadalmi korlátai… amúgy a pasasban, ahogyan már akkor lelkifurdalása van, mielőtt megdugja a csajt, van valami izgató). Tényleg jobb lett volna, ha nem a sikátorban teszik, mert így a férfit nem látná meg a főnöke, a bíró.  Ebből gond lesz.  Később tudtára is adja, hogy rajtakapta. Este szakít a lánnyal, végkielégítést is ad neki (mármint anyagilag). Jé, skót a fickó. Az akcentusával még cukibb.

Margaret okos üzletasszony módjára előnnyé akarja változtatni az ájtatosok okozta hátrányt, Charlotte ajánlatára álarcosbálat szerveznek, jelszóval (Pandemonium), belépővel, így majd csak hírét viszik az ügyfelek, hogy megnyílt az új ház. A lány szerint is inkább előny Mrs Scamwell ügyködése, ebben a szakmában nem rossz, ha hírhedt valaki. Márpedig Wells asszonyság az lett. Szóba kerül az is, hogy Lord Fallont – az első vagy második részben már láttuk, egy makaróni, de úgy tűnt, az értelmesebb fajta – érdemes lenne meghívni a buliba, mert London fő influencere, ha ő jön, jön a többi őt majmoló birka is.

Egy másik párocska is alakulgat, Charles azt hiszi, hogy gumicukrokkal ki lehet engesztelni Emilyt, aki persze elküldi a picsába  a kisfőnököt, kioktatja, önállósítania kellene magát, álljon a sarkára.  És a nagy mamlasz anyja elé áll, Emilynek soha többé ne kelljen Mr Osborne-nal lennie. Oké, mondja a mama, de akkor találjon a fiú arra megoldást, hogy a kuncsaft így is elégedetten távozzon. Közben érkezik a bíró levele, benne egyetlen név: Lord Fallon. Aki ott van este a kaszinóban, ahova Charlotte  Lucyt is magával viszi. Szerinte a pasas lenne a főnyeremény (mármint kitartóként), mi meg már tudunk róla olyan információt is, ami szerint nem biztos, hogy megérné a lány részéről az üzlet.

Charles közben tényleg sarkára áll, még ha remeg is az a sarok, meg teljességgel az egész fickó, mikor elmondja Mr Osborne-nak, hogy nem kapja meg  Emilyt. A férfi egyébként teljesen normálisnak tűnő negyvenes pasas (öltözete alapján inkább jómódú polgár, mint arisztokrata), de hát tudjuk, hogy mire képes. Például arra, hogy dühösen elhagyja a házat. Éjjel Charles belopózik Emilyhez, elmondja, hogy mit tett érte, Emily nagyon hálásnak mutatkozik.

Lord Fallon arcát behelyettesíthetnénk abba Az ördög Pradát visel mémbe, amikor a főnökasszony gúnyosan megjegyzi, hogy micsoda eredeti ötlet! Eléggé uncsi, provinciális, nyárspolgári meg miegymás azt elképzelés, hogy ő maszkot viseljen, és eljátssza, hogy az alvilágba lép be, az meg plájne nem izgatja, hogyan érezné magát Margaret. De Lucy jól forgatja a szót,  s persze Lord Fallonnak is van hiú pontja: az influencersége. Egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon egy olyan buliról, amiről még a végén kiderül, hogy az évszázad partija volt.

Közben megérkezik a Kedves Fickó is, az eleve durci-murci George-nak persze, hogy  nem tetszik, hogy Charlotte szóba áll vele.  Kitartója azonnal haza is küldi.  Azért még meghívja a pasit a buliba. Odakint kocsira várva pedig elmondja, hogy elszúrta a dolgot Howarddal, mert úgymond leesett az álarca, s kiderült, hogy minek is tekinti valójában a férfit. Kéri Kedves Fickót, Lucyre figyeljen odabent és juttassa haza.

Másnap szexuálisan feszült szóváltás Charlotte és Haxby között. A férfi szerint a nőnek nincs szíve, a kurtizán meg más fontos férfi testrész hiányát pedzegeti.  Miközben Emily megpróbál megszökni, de Charles kétségbeesetten nem akarja elengedni (Miss Pettyfer pedig látja a jelenetet), Quigley mama Scamwell asszonyságnál jár és nyíltan beszél: tudja, hogy az ájtatoskodó nő korábban maga is utcalány volt, méghozzá az a fajta, aki kis kevéskéért is sokra (és sokfélére) hajlandó, de azt is tudja, hogy a lánya nem tud róla.

A lány amúgy épp nem kiált rendőrért, amikor Violetet meglátja egy erszényt eltulajdonítani. Nem tudom, az ájtatos lány annak örül, hogy sikerül barátokat szereznie, vagy másféle érdeklődést is mutat a fekete utcalány iránt. Mrs Quigley a piacon talál új áldozatot, egy olyan lányt, akit lehet, hogy tegnap még egy nevelőnő tanított, milyen étkészlet mellé milyen színű virág dukál, most meg ott szorongat egy csokor virágot, szánja meg valaki, hogy megveszi pár pennyért.

Kezdődik a buli. Violet és Betsy is kap lehetőséget odabent dolgozni, ha ügyesek, állandó bentlakók lehetnek. Az első kuncsaft Benjamin és a vele egykorú és szintű  haverjai, jó van, hülyegyerekek, gyertek be, persze, hogy ingyen van a buli. Mrs Scamwell fáradhatatlan az erkölcsi -szimbolikus – ostorozásban, Margaret pedig megköszöni hogy a nő mutatja az utat a vendégeknek. Charlesnak nagy üzleti ötlete támad, elviszi a Flancos -házbeli lányokat a partira, hogy úgymond ellopja az ügyfeleket a konkurenciától. Violet és Pip beszélgetnek, le kellene váltani a szentfazékot, így a lányát el lehet hívni a buliba. Pip is a bűnről prédikál, csak értelemszerűen sokkal vonzóbban és beleillik a buli alvilági tematikájába.

Megérkezik Lord  Fallon, úgy tűnik, Mr Osborne jön mögötte érdeklődő tekintettel. Lord Rapton is besétál egy kecskével, a feleségével és a felesége új fiúkájával, aki hoppá, épp a Kedves Fickó. Pff. Ekkor jön le Harriet az emeletről, vörös ruhában, álarcban, szeretne pénzt keresni. Ahogyan Lord Raptonnal beszél, sejthető, hogy hol ismerkedett meg vele Lennox uraság annak idején, még rabszolga korában. Rapton később szó nélkül megadja a 4 guinies-t a nőért. Harriet tudja, hogy hogyan bánjon egy ilyen pasassal. Rapton szerint a nő nem királynő, hanem istennő.

Lassított felvételen, Lucy szemével látjuk, hogy alakul a parti, totális 18. századi orgia. George féltékenyen figyeli, hogy Charlotte szót vált Kedves Fickóval. Lucy leül a csembaló elé és énekelni kezd. Nem az volt, hogy ez a ház nem ilyen típusú? Kicsit kelletlenül figyeli anyuka az álarc alól, mi történik, de aztán kiderül, hogy pont ez kellett most a bulinak, a lánynak mégis van érzéke az üzlethez. Fallon kénytelen szembesülni a kulturális klönbségekkel, Lucy nem érti az antik irodalmi utalást, amivel bókolna.

Osborne tényleg haver, elrángatja Fallont egy másik buliba. Az ajtóban találkoznak még épp összefutnak Charlesékkal. Mama mamlasz fiacskájától dupla belépőt kér Will, az meg kifizeti. A francia csajnak jobba tetszik ez a ház, mint a másik, Margarettel meg is állapodnak a munkafeltételekben. Lucyt elkapja George, hogy a múltkor még nem kapta meg, amiért fizetett. De így legalább Charlotte és Kedvec Fickó egy ideig kettesben maradnak.  Majdnem lenne is valami, de jön Lady Rapton, hogy akkor most itt a konyhaasztalon tessék őt megdugni, gondolom, nem kérdezi, mitől (kitől) harcra kész a fickó azonnal. Charlotte rajtakapja kitartóját Lucyvel. A nő hazamegy, lekezelően szól a komornyikhoz, ő visszakiabál, Charlotte tökön ragadja, a férfiből pedig feltörnek az ösztönök. Várható volt, hogy előbb-utóbb.

Charles elpanaszolja anyucinak, hogy elvesztett egy lányt, a mádám dünnyög egy sort, miért is pont ezt a magzatát (mármint a fiacskáját) tartott a meg annak idején. Lucy kókadtan énekelgeti a dalocskát a buli végén, amikor kábé mindenki kifeküdt, a látvány akár egy rokokó festmény pokolábrázolása (olya rózsaszín, púderes, mégis pokoli), minden bizonnyal szarul érzi magát Charlotte miatt.

Share this post