Életképek Simonország történelméből (Nagy Gergely: Simon és Simon)
Ment-e a világ előbbre az elmúlt bő egy évszázadban? Igaza volt-e azoknak a nemzedékeknek, melyek úgy fogták fel: nekünk most ugyan rossz, […]
Egy hagyományos irodalmár blogja a digitális korban
Egy hagyományos irodalmár blogja a digitális korban
Lehet úgy is mondani hogy Pethő Anita a történelmi regény kutatója, és lehet úgy is, hogy a múlt fikciós reprezentációinak különféle formáit kutatja.
Az első a hétköznapibb kifejezés, amellyel a hétköznapi életben könnyebb a kommunikáció (persze, csak ha nincs az embernek olyan apró hendikeppje, mint nekem az enyhe autizmus spektrumzavarom, amely mindig félreértésekbe és egyéb hülye helyzetekbe kormányoz), a második viszont jobban lefedi mi tartozik a tudományos jellegű érdeklődésem középpontjába.
Mint ahogyan arra 20. század végi historiográfiai elméletek sora rámutatott (érdemes itt elsősorban Hayden White* írasait példaként felhozni), amikor a történész a múltbeli adatok, évszamok, nevek kusza halmazából összerakja azt a bizonyos történelmi eseményt, akkor a történetmondás, ebből következően pedig szükségszerűen a fikcionalizálás eszközeivel él. Ezt a tapasztalatot/felismerést az elmúlt években számtalan történész tudatosan építette be munkásságába s ez az a pont, ahol ahol az alapvetően a történelmi regénnyel foglalkozó irodalmár munkássága egy tágabb értelmezési térbe csússzan át, ahol az irodalmi műfajkon túli alkotások jelenségek (nem csak filmek, sorozatok, színhazi előadások, de akár videójátékok) is fontos surrephez jutnak. Bármi, ami a múlthoz (akár általánosságban, akár egy-egy konkrét történelmi eseményhez vagy személyhez kacsolódóan) fűződő jelenkori visuonyunkat fikciós formaban definiálja.
Hagyományos folyóirati formaban publikált hosszabb terjedelmű tanulmányaim a témában:
“Nem az eseménysor a fikció” (Az elbeszélői szólam néhány jellegzetessége Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című regényében) – Alföld 2011. május
Megfékezett történelem (Múltbeli események és írásbeli reprezentációjuk disszonanciája Bánki Éva Aranyhímzés és Hász Róbert A künde című regényében ) – Alföld 2014 szeptember
Lehet-e egy romos malom is emlékezethely? Kálmán Gábor Nova című novellafüzérének elemzése az emlékezethelyek szempontjából – Irodalomismeret 2014/4
* magyar nyelven lásd még: A történelem terhe; összeáll. Braun Róbert, ford. Berényi Gábor et al.; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae)
Ment-e a világ előbbre az elmúlt bő egy évszázadban? Igaza volt-e azoknak a nemzedékeknek, melyek úgy fogták fel: nekünk most ugyan rossz, […]
Új szereplőkkel ismerkedünk meg, az arrogáns szomszéd fickóval és a “ribancaival”. Yepp. Így hívja a vadászkutyáit, és ha ez még nem elég, […]
Egyszerűen imádnivaló Mary morbid humora. Alison reggeli müzlijéről apró fuldukló emberkék jutnak eszébe. Érkezik a reggeli posta, sürgősen befizetendő és normál csekkek […]
Flashbackkel indítunk: Pat 1984-ben fél tucat kiscserkésszel táborozik a ház kertjében, és mielőtt még el tudná mondani az íjászattal kapcsolatos legfontosabb biztonsági […]
Tetszik, ahogy az előző rész pont ott maradt félbe, hogy kísérteteink felsorakoztak Alisonnal szemben, Mike mögött, aki természetesen nem észlelt ebből semmit. […]
Homokhegy panelházai az egyforma kockákra vágott, egyforma formákba szabott életek szimbólumai. Bár kislány korában földesurakról, később jómódú nyugatnémetekről ábrándozik, vagy éppen a […]
Kőrösi Zoltán Szívlekvár című regénye kétarcúságával nehéz helyzet elé állítja a kritikust. Mágikus realista keretek közé illeszteni a 20. század középső harmadának […]
A Ghost egy 2019-ben indult angol (BBC) sitcom sorozat, amelynek érdekessége, hogy különböző történelmi korokból származó karaktereket (mint a címből sejthető, kísérteteket)hoznak egy […]
A magyar foci nem sport, hanem vallás, a nézők pedig nem egyszerűen a sportszerető közönséget, hanem beavatottak és beavatandók közösségét alkotják. Legalábbis […]
Mondhatnánk, régi trükk egy fikciós alkotásban más korokban élt (ismert) embereket feltámasztani – példának okáért már Mikszáth Kálmán is élt vele – […]