Otthonosan érezheti magát Orhan Pamuk Cevdet Bey és fiai című regényében az az olvasó, aki kedveli a klasszikus európai családregényeket. Időnként azonban egy másfajta ismerősségérzéssel is szembesülni vagyunk kénytelenek, és ennek már valószínűleg nem örül mindenki.Tovább a bejegyzéshez

Homokhegy Joanna Bator regényének a címe, ami egy valóságban is létező lengyel város (Wałbrzych) valóságban is létező

Homokhegy panelházai az egyforma kockákra vágott, egyforma formákba szabott életek szimbólumai. Bár kislány korában földesurakról, később jómódú nyugatnémetekről ábrándozik, vagy éppen a gyűlölve rajongott Leoncióról fantáziál, Jadzia Chmura végül is éppen ebben az egyformaságban érzi, érezné jól magát. Homokhegy Joanna Bator regényének a címe, ami egy valóságban is létező lengyelTovább a bejegyzéshez

Spiró György generációs regényt írt. Diavolina című könyve ugyanis nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon a Magyarországon, ahol az iskolában oroszt kellett tanulni, a köztereket többek között szovjet tábornokokról nevezték el, és a 20. század történelméből a nagy októberi szocialistaTovább a bejegyzéshez

Szokatlan kettősség jellemzi Jacek Dehnel Lala című regényét: az elsődleges elbeszélő (és ez esetben nyugodtan adjuk át magunkat a referenciális olvasat lehetőségének: maga a szerző) rendszeresen reflektál épp készülő könyvére (amit az olvasó végül a kezében tart), ugyanakkor az egyes párbeszédek a végletekig igyekeznek lemásolni a hétköznapi beszélgetések spontaneitását, szerkesztetlenségét.Tovább a bejegyzéshez

Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye 1943-ban, a németek által megszállt Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban játszódik, és rendkívül érzékenyen, a maga összetettségében képes ábrázolni, mit jelent egy ilyen helyzetben élni, és mit lehet – kinek-kinek a maga lehetőségei szerint – tenni.Tovább a bejegyzéshez

A történelmi fikciók egyik legizgalmasabb, ám egyben legnehezebben megragadható jellemzője, hogy a befogadás folyamata nagyban függ az olvasó előismereteitől. Hogy egy szélsőséges (ám egyáltalán nem lehetetlen) példával indítsak, vajon miként áll össze egy kétszer tíz epizódos tévésorozat története egy olyan néző számára, aki előzetesen nem tudott arról, hogy Julius CaesarTovább a bejegyzéshez

Meggyőződésem, hogy összetett, több rétegű társadalmi folyamatokat és a hétköz­napi szóhasználatban „történelmi” jelző­vel ellátott kaotikus szituációkat leginkább egyéni sorsokat ábrázoló, a legközvetlenebb személyes kapcsolatokat előtérbe helyező regények révén lehet legkönnyebben a min­denkori jelen olvasóihoz közelebb hozni. (Avagy a sztori a lényeg.) Tovább a bejegyzéshez

Harmadik generációs múlfeldolgozàs , emlékezetpolitika, az emlékezés és múltfeldolgozás erkölcsi imperatívusza. Kortars francia irodalom Pethő Anita kritika

“Soha nem hallgattuk meg eléggé figyelmesen azokat, akik húszévesen öregemberek lettek, pedig tanúvallomásuk lehetővé tenné, hogy feltárjuk a borzalom útjait” – kevés ennél fontosabb felismerésre jut az elbeszélő Jean Rouaud regényében, talán csak a címben található kifejezés leghitelesebb jelentésének megtalálása lesz még ennél is hangsúlyosabb.Tovább a bejegyzéshez