Történetek egy-egy közös karakter által egymásba fonódó láncolatát megalkotni régóta ismert elbeszélői mód, mely során az emberi élet kapcsolatainak véletlensége, ugyanakkor szükségszerű egymásba kuszálódása egyaránt fontos szerepet kap. Nagy Hajnal Csilla is ehhez a módszerhez fordult Hét című regényében (vagy… Read More »Különállóságunk által egybeolvadva (Nagy Hajnal Csilla: Hét)
Alan Bennett a nagy brit szatirikus kvartett (Alan Bennett, Peter Cook, Jonathan Miller és Dudley Moore) még életben lévő tagja, neki köszönhetjük többek között a The Madness of King George (magyarul a teljesen színtelen-szagtalan György király címen forgalmazott) és a… Read More »A királynő kánonja (Alan Bennett: The Uncommon Reader)
Tulajdonképpen szerencsésnek kell mondjak magam, hogy eredeti bemutatója idején (valamikor a 2000-es évek elején) nem, csak most, pár hete láttam először a Master and Commander: The Far Side of The World című filmet Russell Crowe fösyzreplésével. Már nem tudom pontosan… Read More »Előszó az Aubrey-Maturin könyvsorozat olvasónaplójához
Hogy a történeti munkákat mennyiben befolyásolják a különféle fikciós történetmondó struktúrák és mechanizmusok, kétségkívül sok történészt és kultúrtörténeti szakembert foglalkoztatott az elmúlt évtizedekben. Nem meglepő tehát, ha olyan történeti munkával találkozunk, mely bár az adott történelmi esemény nem-fikciós ismertetése, mégis… Read More »Trafalgarról filmszerűen (Nicholas Best:Trafalgar: The Untold Story of the greatest Sea Battle in History)
Jelenkori (késő 20. vagy 21. századi) nyomozó és múltbeli megoldatlan eset kettőse gyakorta használt formátuma a történelmi fikciónak, különösen azoknak, amelyek a krimi műfajával játszadoznak. Sőt, ha a jelenséghez úgy közelítünk, hogy a történelmi regényt, mint olyant nem műfajként kezeljük,… Read More »A rutintalanság harmóniátlansága (Pintér Tibor: A harmónia tébolya)
Elsősorban a múlt fikciós reprezentációjának lehetőségeivel foglalkozó irodalmárként számtalan variációját tapasztaltam már meg annak, hogy egy adott alkotás olvasása (vagy megtekintése) közben miért járok, vagy épp szándékosan nem járok annak utána, hogy valós történelmi személyekről és/vagy szituációkról szól-e a történet,… Read More »Irodalomelméleti nyomozás a főszereplő után (Milbacher Róbert:Léleknyavalyák)
A magyar foci nem sport, hanem vallás, a nézők pedig nem egyszerűen a sportszerető közönséget, hanem beavatottak és beavatandók közösségét alkotják. Legalábbis ezt sugallja Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs című kötetének sok szempontból zárt világa. Ez ugyanis nem a tévében… Read More »Öngól (Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs)
Mondhatnánk, régi trükk egy fikciós alkotásban más korokban élt (ismert) embereket feltámasztani – példának okáért már Mikszáth Kálmán is élt vele – , ami által más fénytörésben látjuk meg saját korunk jellegzetességeit és visszásságait. Timur Vermes azonban gondolt egy merészet,… Read More »Hát ez tényleg durva (Timur Vermes: Nézd ki van itt)
Születés és elmúlás egyaránt kiemelt szerepet játszik Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás című művében. Éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy egy alkalmi költemény révén François Villon Ének a hajdanvaló hölgyekről című verse is megidéződik a könyv lapjain. Az… Read More »Ének a hajdanvaló költőről (Kovács András Ferenc:York napsütése zengő tombolás)
A művészeket és a műalkotásokkal elméleti szinten foglalkozó szakembereket egyaránt évtizedek óta foglalkoztatja a Holokauszt ábrázolásának lehetősége, hogyan is ragadható meg a lehető legpontosabban és legérzékletesebben az események abszurd, döbbenetes, felfoghatatlan mivolta. Értelemszerűen az ebből az indíttatásból születő alkotások gyakran… Read More »A segítségnyújtás felelőssége (Luca Cognolato-Silvia del Francia: A láthatatlan hős)