Magazin

Diana Gabaldon időutazó regénysorozatának vérmes rajongói minden bizonnyal blaszfémiát kiáltanak, ha azt mondom, hogy szerintem a közepesnél kicsit jobb alapanyagból (könyv) sikerült egy egész jó tévés adaptációt készíteni. Pedig egyszerű a pszichológiai magyarázat: mindig azt vesszük viszonyítási alapnak, amivel legelőször találkozunk. Ki a könyvet, ki az audiovizuális változatot. Időnként azonban fordul a kocka, és sokkal…