Skip to content
Kezdőlap » Pethő Anita olvasónapló » Elméleti forgatókönyv

Elméleti forgatókönyv

A kategória neve elméleti forgatókönyv, de lehetne ideális forgatókönyv, optimális forgatókömyv, vagy hipotetikus forgatókönyv is, de semmi esetre sem forgatókönyv elmélet. A kategóriába tartozó bejegyzések nincs semmiféle oktató jellegű, tutimegmondó-okoskodó szándéka, aki ilyesmit iránt érdeklődne, rossz helyen jár.

Ugyanakkor az itt található bejegyzések valamiképp mégiscsak elméleti síkra terelik a forgatókönyvírás jelenségét, tehát az elméleti jelző mégicsak helytálló.

Mint ahogyan a Pethő Anita szöveguniverzum rendszeres látogatói számára már minden bizonnyal jól ismert jelenség, szeretek egyszerre foglalkozni történelmi események fikciós és nem fikciós (re)prezentációjával.

Ha olvasok egy regényt, látok egy filmet/sorozatot, előbb-utóbb olyan nemfikciós történelemkönyveket is kézbeveszek, amely az adott törtenelmi korszakról, eseményről szól.(Tulajdonképpen ennek köszönheti létrejöttét a Nézőnapló rovat és a Nézőnapló különkiadás blogmelléklet is.) És vica versa: ha nemfikciós könyvet olvasok, akaratlanul is beugranak a drámai prezentációs lehetőségek, avagy jelenetek, amelyeket szívesen látnék megvalósulni.

Megírni egy jelenetet, pláne megvalósítani (producàlni) jobb helyeken egy sokféle érdeket és körülményt (pl valós piaci viszonyokat és  valódi érdeklódő közönség elvárâsait)  figyelembe venni kénytelen, épp ezért folyamatos kompromisszumokra kényszerülő aprólékos és egyben nagyszabású munka. A végeredmény nem teljesen az lesz, mint amit eredetileg szerettél volna. (Sőt.)

Az olvasónapló klasszikus műfajának az a formája azonban, amely itt az Egy olvasó naplója blogon megtalálható, lehetőséget nyújt többek között arra, hogy olyan módon is foglalkozzam reszletesebben egy-egy aktuálisan olvasott könyvvel, hogy közben a dramatizálás lehetőségeinek egy minden külső módosító tényezőtől mentes vegytiszta formájával is gondolatban eljátszogassam. Miközben azon elméleti megfontolások, melyeket figyelembe véve kritikusként (professzionális befogadóként) közelitek egy fikciós alkotáshoz, gyakorlati alkalmazási lehetőségei is reprezentálva lesznek.