Nézőnapló: Ghosts (BBC) S01E05 (Moonah Ston)
Új szereplőkkel ismerkedünk meg, az arrogáns szomszéd fickóval és a “ribancaival”. Yepp. Így hívja a vadászkutyáit, és ha ez még nem elég, […]
Kortárs magyar szépirodalom a nemzetközi történelmi fikció kontextusában.Pethő Anita rendhagyó irodalmi blogja
Kortárs magyar szépirodalom a nemzetközi történelmi fikció kontextusában.Pethő Anita rendhagyó irodalmi blogja
Lehet úgy is mondani hogy Pethő Anita a történelmi regény kutatója, és lehet úgy is, hogy a múlt fikciós reprezentációinak különféle formáit kutatja.
Az első a hétköznapibb kifejezés, amellyel a hétköznapi életben könnyebb a kommunikáció (persze, csak ha nincs az embernek olyan apró hendikeppje, mint nekem az enyhe autizmus spektrumzavarom, amely mindig félreértésekbe és egyéb hülye helyzetekbe kormányoz), a második viszont jobban lefedi mi tartozik a tudományos jellegű érdeklődésem középpontjába.
Mint ahogyan arra 20. század végi historiográfiai elméletek sora rámutatott (érdemes itt elsősorban Hayden White* írasait példaként felhozni), amikor a történész a múltbeli adatok, évszamok, nevek kusza halmazából összerakja azt a bizonyos történelmi eseményt, akkor a történetmondás, ebből következően pedig szükségszerűen a fikcionalizálás eszközeivel él. Ezt a tapasztalatot/felismerést az elmúlt években számtalan történész tudatosan építette be munkásságába s ez az a pont, ahol ahol az alapvetően a történelmi regénnyel foglalkozó irodalmár munkássága egy tágabb értelmezési térbe csússzan át, ahol az irodalmi műfajkon túli alkotások jelenségek (nem csak filmek, sorozatok, színhazi előadások, de akár videójátékok) is fontos surrephez jutnak. Bármi, ami a múlthoz (akár általánosságban, akár egy-egy konkrét történelmi eseményhez vagy személyhez kacsolódóan) fűződő jelenkori visuonyunkat fikciós formaban definiálja.
Hagyományos folyóirati formaban publikált hosszabb terjedelmű tanulmányaim a témában:
“Nem az eseménysor a fikció” (Az elbeszélői szólam néhány jellegzetessége Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című regényében) – Alföld 2011. május
Megfékezett történelem (Múltbeli események és írásbeli reprezentációjuk disszonanciája Bánki Éva Aranyhímzés és Hász Róbert A künde című regényében ) – Alföld 2014 szeptember
Lehet-e egy romos malom is emlékezethely? Kálmán Gábor Nova című novellafüzérének elemzése az emlékezethelyek szempontjából – Irodalomismeret 2014/4
* magyar nyelven lásd még: A történelem terhe; összeáll. Braun Róbert, ford. Berényi Gábor et al.; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae)
Új szereplőkkel ismerkedünk meg, az arrogáns szomszéd fickóval és a “ribancaival”. Yepp. Így hívja a vadászkutyáit, és ha ez még nem elég, […]
Egyszerűen imádnivaló Mary morbid humora. Alison reggeli müzlijéről apró fuldukló emberkék jutnak eszébe. Érkezik a reggeli posta, sürgősen befizetendő és normál csekkek […]
Flashbackkel indítunk: Pat 1984-ben fél tucat kiscserkésszel táborozik a ház kertjében, és mielőtt még el tudná mondani az íjászattal kapcsolatos legfontosabb biztonsági […]
Tetszik, ahogy az előző rész pont ott maradt félbe, hogy kísérteteink felsorakoztak Alisonnal szemben, Mike mögött, aki természetesen nem észlelt ebből semmit. […]
A Ghost egy 2019-ben indult angol (BBC) sitcom sorozat, amelynek érdekessége, hogy különböző történelmi korokból származó karaktereket (mint a címből sejthető, kísérteteket)hoznak egy […]
A magyar foci nem sport, hanem vallás, a nézők pedig nem egyszerűen a sportszerető közönséget, hanem beavatottak és beavatandók közösségét alkotják. Legalábbis […]
Mondhatnánk, régi trükk egy fikciós alkotásban más korokban élt (ismert) embereket feltámasztani – példának okáért már Mikszáth Kálmán is élt vele – […]
A művészeket és a műalkotásokkal elméleti szinten foglalkozó szakembereket egyaránt évtizedek óta foglalkoztatja a Holokauszt ábrázolásának lehetősége, hogyan is ragadható meg a […]
Meggyőződésem, hogy összetett, több rétegű társadalmi folyamatokat és a hétköznapi szóhasználatban „történelmi” jelzővel ellátott kaotikus szituációkat leginkább egyéni sorsokat ábrázoló, a legközvetlenebb […]
A jelenséget némiképp leegyszerűsítő perspektívából szemlélve egy történelmi regény szerzője előtt alapvetően két fő lehetséges út áll: egyrészt a jelenkorból visszatekintve, a […]