Névsorolvasás a panoptikumban (Spiró György: Diavolina)
Spiró György Diavolina című regénye nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon Magyarországon, […]
Egy hagyományos irodalmár blogja a digitális korban
Egy hagyományos irodalmár blogja a digitális korban
Lehet úgy is mondani hogy Pethő Anita a történelmi regény kutatója, és lehet úgy is, hogy a múlt fikciós reprezentációinak különféle formáit kutatja.
Az első a hétköznapibb kifejezés, amellyel a hétköznapi életben könnyebb a kommunikáció (persze, csak ha nincs az embernek olyan apró hendikeppje, mint nekem az enyhe autizmus spektrumzavarom, amely mindig félreértésekbe és egyéb hülye helyzetekbe kormányoz), a második viszont jobban lefedi mi tartozik a tudományos jellegű érdeklődésem középpontjába.
Mint ahogyan arra 20. század végi historiográfiai elméletek sora rámutatott (érdemes itt elsősorban Hayden White* írasait példaként felhozni), amikor a történész a múltbeli adatok, évszamok, nevek kusza halmazából összerakja azt a bizonyos történelmi eseményt, akkor a történetmondás, ebből következően pedig szükségszerűen a fikcionalizálás eszközeivel él. Ezt a tapasztalatot/felismerést az elmúlt években számtalan történész tudatosan építette be munkásságába s ez az a pont, ahol ahol az alapvetően a történelmi regénnyel foglalkozó irodalmár munkássága egy tágabb értelmezési térbe csússzan át, ahol az irodalmi műfajkon túli alkotások jelenségek (nem csak filmek, sorozatok, színhazi előadások, de akár videójátékok) is fontos surrephez jutnak. Bármi, ami a múlthoz (akár általánosságban, akár egy-egy konkrét történelmi eseményhez vagy személyhez kacsolódóan) fűződő jelenkori visuonyunkat fikciós formaban definiálja.
Hagyományos folyóirati formaban publikált hosszabb terjedelmű tanulmányaim a témában:
“Nem az eseménysor a fikció” (Az elbeszélői szólam néhány jellegzetessége Márton László Jacob Wunschwitz igaz története című regényében) – Alföld 2011. május
Megfékezett történelem (Múltbeli események és írásbeli reprezentációjuk disszonanciája Bánki Éva Aranyhímzés és Hász Róbert A künde című regényében ) – Alföld 2014 szeptember
Lehet-e egy romos malom is emlékezethely? Kálmán Gábor Nova című novellafüzérének elemzése az emlékezethelyek szempontjából – Irodalomismeret 2014/4
* magyar nyelven lásd még: A történelem terhe; összeáll. Braun Róbert, ford. Berényi Gábor et al.; Osiris, Bp., 1997 (Horror metaphysicae)
Spiró György Diavolina című regénye nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon Magyarországon, […]
Ment-e a világ előbbre az elmúlt bő egy évszázadban? Igaza volt-e azoknak a nemzedékeknek, melyek úgy fogták fel: nekünk most ugyan rossz, […]
Homokhegy panelházai az egyforma kockákra vágott, egyforma formákba szabott életek szimbólumai. Bár kislány korában földesurakról, később jómódú nyugatnémetekről ábrándozik, vagy éppen a […]
Kőrösi Zoltán Szívlekvár című regénye kétarcúságával nehéz helyzet elé állítja a kritikust. Mágikus realista keretek közé illeszteni a 20. század középső harmadának […]