A magyar foci nem sport, hanem vallás, a nézők pedig nem egyszerűen a sportszerető közönséget, hanem beavatottak és beavatandók közösségét alkotják. Legalábbis ezt sugallja Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs című kötetének sok szempontból zárt világa. Ez ugyanis nem a tévében… Read More »Öngól (Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs)
Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye 1943-ban, a németek által megszállt Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban játszódik, és rendkívül érzékenyen, a maga összetettségében képes ábrázolni, mit jelent egy ilyen helyzetben élni, és mit lehet – kinek-kinek a maga lehetőségei szerint – tenni.Read More »A háború színárnyalatai (Monica Hesse: A kék kabátos lány)
A történelmi fikciók egyik legizgalmasabb, ám egyben legnehezebben megragadható jellemzője, hogy a befogadás folyamata nagyban függ az olvasó előismereteitől. Hogy egy szélsőséges (ám egyáltalán nem lehetetlen) példával indítsak, vajon miként áll össze egy kétszer tíz epizódos tévésorozat története egy olyan… Read More »Titkos receptek – csak haladóknak
A jelenséget némiképp leegyszerűsítő perspektívából szemlélve egy történelmi regény szerzője előtt alapvetően két fő lehetséges út áll: egyrészt a jelenkorból visszatekintve, a múlt homályába vesző, nehezen rekonstruálható emlékek utáni nyomozás eredményeként tálalhatja olvasója elé a megjeleníteni kívánt korszakról szóló történetet;… Read More »Múltidézés és balítélet (Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok)
Spiró György Diavolina című regénye nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon Magyarországon, ahol az iskolában oroszt kellett tanulni, a köztereket többek között szovjet tábornokokról nevezték el, és a 20. század… Read More »Névsorolvasás a panoptikumban (Spiró György: Diavolina)
Másfél évtizedet volt kénytelen várni mind a szűk szakmai, mind a szélesebb olvasóközönség, hogy a nagysikerű A nyugalom után egy újabb Bartis-regényt vehessen kézbe. A 2015 őszén megjelent A vége címet viselő könyvet ráadásul terjedelme (600 oldal) is könnyen arra… Read More »#kádárahibás (Bartis Attila: A vége)
Otthonosan érezheti magát Orhan Pamuk Cevdet Bey és fiai című regényébe belemerülve az az olvasó, aki kedveli a klasszikus európai családregényeket. Időnként azonban egy másfajta ismerősségérzéssel is szembesülni vagyunk kénytelenek, és ennek már valószínűleg nem örül mindenki.Read More »Ismerős idegenek (Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai)
Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regényében látszólag minden adva van ahhoz, hogy az olvasó egy kényelmesen és problémamentesen befogadható történetet kapjon. Az egymás linearis időben követő, s alapvetően időben és térben könnyen behatárolható eseményeket egy egyes szám harmadik… Read More »Egy augusztusi éjszaka igaz története (Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek)
Nádas Péter Az élet sója című kötete egy éven át írt, havi rendszerességgel közölt tárcák gyűjteménye. Témájuk révén már első megjelenési formájukban is szoros egységet képeztek, könyvbe rendezetten, egy lendületből olvasva azonban még inkább kirajzolódik egy szépen ívelő, már-már regényszerű… Read More »Példázat a felnőtté vált városkáról (Nádas Péter: Az élet sója)