Nádas Péter Az élet sója című kötete egy éven át írt, havi rendszerességgel közölt tárcák gyűjteménye. Témájuk révén már első megjelenési formájukban is szoros egységet képeztek, könyvbe rendezetten, egy lendületből olvasva azonban még inkább kirajzolódik egy szépen ívelő, már-már regényszerű történet. A kérdés csupán annyi, hogy ki vagy mi valójábanTovább a bejegyzéshez
Otthonosan érezheti magát Orhan Pamuk Cevdet Bey és fiai című regényében az az olvasó, aki kedveli a klasszikus európai családregényeket. Időnként azonban egy másfajta ismerősségérzéssel is szembesülni vagyunk kénytelenek, és ennek már valószínűleg nem örül mindenki.Tovább a bejegyzéshez
Némiképp leegyszerűsítve a jelenséget, egy történelmi regény szerzője előtt alapvetően két lehetséges út áll: egyrészt a jelenkorból visszatekintve mintegy a múlt homályába vesző, nehezen rekonstruálható emlékek utáni nyomozás eredményeként tálalja az olvasó előtt a megjeleníteni kívánt korszakról szóló történetet, vagy pedig lefejtve az eseményekről a később rátelepedett tapasztalatot és értelmezést,Tovább a bejegyzéshez
Spiró György generációs regényt írt. Diavolina című könyve ugyanis nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon a Magyarországon, ahol az iskolában oroszt kellett tanulni, a köztereket többek között szovjet tábornokokról nevezték el, és a 20. század történelméből a nagy októberi szocialistaTovább a bejegyzéshez
A magyar foci nem sport, hanem vallás, a nézők pedig nem egyszerűen a sportszerető közönséget, hanem beavatottak és beavatandók közösségét alkotják. Legalábbis ezt sugallja Kőrösi Zoltán: Az utolsó meccs című kötetének sok szempontból zárt világa. Ez ugyanis nem a tévében világbajnokságot, európai kupadöntőket vagy csupán hétvégi olasz, spanyol vagy németTovább a bejegyzéshez
Szokatlan kettősség jellemzi Jacek Dehnel Lala című regényét: az elsődleges elbeszélő (és ez esetben nyugodtan adjuk át magunkat a referenciális olvasat lehetőségének: maga a szerző) rendszeresen reflektál épp készülő könyvére (amit az olvasó végül a kezében tart), ugyanakkor az egyes párbeszédek a végletekig igyekeznek lemásolni a hétköznapi beszélgetések spontaneitását, szerkesztetlenségét.Tovább a bejegyzéshez
Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye 1943-ban, a németek által megszállt Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban játszódik, és rendkívül érzékenyen, a maga összetettségében képes ábrázolni, mit jelent egy ilyen helyzetben élni, és mit lehet – kinek-kinek a maga lehetőségei szerint – tenni.Tovább a bejegyzéshez
A történelmi fikciók egyik legizgalmasabb, ám egyben legnehezebben megragadható jellemzője, hogy a befogadás folyamata nagyban függ az olvasó előismereteitől. Hogy egy szélsőséges (ám egyáltalán nem lehetetlen) példával indítsak, vajon miként áll össze egy kétszer tíz epizódos tévésorozat története egy olyan néző számára, aki előzetesen nem tudott arról, hogy Julius CaesarTovább a bejegyzéshez