Egy olvasó naplója

Kortárs magyar szépirodalom a nemzetközi történelmi fikció kontextusában.Pethő Anita rendhagyó irodalmi blogja

Szívek szállodája effektus

A Szívek szállodája effektus Pethő Anita irodalmár gyakran használt kifejezése arra a kulturális termékek magyarországi piacán tapasztalható jelenségre, amikor egy könyv, film vagy tévésorozat magyar címe egy (vagy több) kulturális regiszterrel alábbi célcsoportot sugall annál, amelynek az eredeti alkotás saját célcsoportjának tekint.

A nagysikerű Gilmore Girls tévésorozat egy tipikus, némiképp idealizált amerikai kisvárosi milliőben játszódó, intelligens és szellemes fiatal nők pörgős (szó szerint, az eredetiben gyakorlatilag hadarnak) párbeszédein alapuló könnyed sorozat, amely jelentős számú férfi közönséggel (nyilván azokkal, akik nem félnek az intelligens és szellemes nőktől) is rendelkezik. Igaz ugyan, hogy nem mélyrealista dráma és bizony időnként eléggé melodramatikus, de ennk ellenére,  értelemszerűen semmi köze a dél-amerikai művi-mesterkélt, gagyi szappanoperák világához, amelyet a magyar címadás sugall. Nem csak elméleti okoskodás, hanem valós tapasztalat, melyről neten sokan beszámoltak a sorozat magyarországi vetítése idején, hogy a cím alapján eszükbe se jutott volna belenézni, csak véletlenül vagy ismerősök ajánlása  alapján derült ki, hogy gyakorlatilag ők lennének az elsődleges célcsoport.

Hasonlóan problémás több könyv magyarországi forgalmazása vagy további (pl. könyvtári) utóélete. A. S. Byatt Mindenem című könyve például brilliáns (hardcore) irodalomelméleti paródiák sorát tartalmazza egy irodalomtörténeti rejtély megfejtésétől szóló könyvben. Az egyik megyeszékhelyi könyvtárban azonban azon igénytelen lektűrök polcán volt (a könyvtáros elmondása szerint a cím és a preraffaelita festményrészletet ábrázoló borító miatt) elhelyezve, amelyet zsákszámra (tényleg!) szoktak főleg idősebb nők kikölcsönözni, s amelyeknek egy-két óra alatti gyors átlapozásával se nem nyer, se nem veszít az “olvasó” (lapozó) semmit.

Ugyanez a jelenség tapasztalható Carlos Zafón A mennyország fogságában című könyve esetében, amikor a giccses cím (végeredményben az eredeti címhez hű, de lehetett volna találni kevésbé félrevezető megoldást is)  mellé az eső(s ködös idő)ben álló magányos nőalakot ábrázoló borító társult, amely így valamiféle ömlengős melodráma képzetét kelti bennünk, miközben a történet a spanyol polgárháború utáni megtorládsok időszakába kalauzol bennünket, s kemény kritikált mond a tehetségtelen, frusztrált, de a diktatúrát pitiáner előnyökért készségesen kiszolgáló írókról, alkotókról (a katalán író történetében egész “izgalmas”, bár végeredményben szomorú és tragikus áthallások találhazóak, amelyek a 20. századi magyar történelmből is ismerősök lehetnek).