Otthonosan érezheti magát Orhan Pamuk Cevdet Bey és fiai című regényében az az olvasó, aki kedveli a klasszikus európai családregényeket. Időnként azonban egy másfajta ismerősségérzéssel is szembesülni vagyunk kénytelenek, és ennek már valószínűleg nem örül mindenki.Tovább a bejegyzéshez

történelmi regény kritika

Némiképp leegyszerűsítve a jelenséget, egy történelmi regény szerzője előtt alapvetően  két  lehetséges út áll: egyrészt a jelenkorból visszatekintve mintegy a múlt homályába  vesző, nehezen rekonstruálható emlékek utáni nyomozás eredményeként tálalja az olvasó előtt a megjeleníteni kívánt korszakról szóló történetet, vagy pedig lefejtve az eseményekről a később rátelepedett tapasztalatot és értelmezést,Tovább a bejegyzéshez

Spiró György generációs regényt írt. Diavolina című könyve ugyanis nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon a Magyarországon, ahol az iskolában oroszt kellett tanulni, a köztereket többek között szovjet tábornokokról nevezték el, és a 20. század történelméből a nagy októberi szocialistaTovább a bejegyzéshez

Heorge Washington először látható szemtől szembe a sorozat során

Az első négy epizódból eddig a negyedik tűnt a legérdektelenebbnek, talán mert nem szerepeltek benne az olyan színes figurák, mint Simcoe vagy Rogers. Őket szívesebben nézném, mint Woodhull apukát és irritáló okvetlenkedését, fontoskodását. Mint ahogyan azt az előző posztban is említettem, természetesen érthető volt a morális tanulság, de az érzékeltetésében,Tovább a bejegyzéshez

Összefoglalók a Bridgerton sorozatról az Egy olvasó naplója oldalon, Pethő Anita blogján

Észrevettem, hogy mindig úgy kezdem a Nézőnaplókat, hogy előzetesen nem tudok szinte semmit a sorozatról. Ezt a hagyományt most sem kívánom megtörni. Láttam a trailert és láttam egy vacsorajelenetet, és nem tudtam dönteni, kell-e ez nekem vagy sem. Az örök aggodalmam, hogy túlságosan kilóg a 21. századi lóláb, ami különösenTovább a bejegyzéshez

Szokatlan kettősség jellemzi Jacek Dehnel Lala című regényét: az elsődleges elbeszélő (és ez esetben nyugodtan adjuk át magunkat a referenciális olvasat lehetőségének: maga a szerző) rendszeresen reflektál épp készülő könyvére (amit az olvasó végül a kezében tart), ugyanakkor az egyes párbeszédek a végletekig igyekeznek lemásolni a hétköznapi beszélgetések spontaneitását, szerkesztetlenségét.Tovább a bejegyzéshez

Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye 1943-ban, a németek által megszállt Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban játszódik, és rendkívül érzékenyen, a maga összetettségében képes ábrázolni, mit jelent egy ilyen helyzetben élni, és mit lehet – kinek-kinek a maga lehetőségei szerint – tenni.Tovább a bejegyzéshez

Egy olvasó naplója nézőnapló 18. század Pethő Anita Washington kémei

Mélypont. Ahhoz képest, hogy a második és javarészt a harmadik epizód során kifejezetten lelkesen beszéltem a sorozatról, a legutóbbi rész zárása miatt kénytelen vagyok visszavonulót fújni. Mi a fene történt ott abban az utolsó néhány jelenetben?  Az efeletti bosszankodás árnya pedig rávetül a jelen epizódra is. Pedig nyilvánvalóan nem voltTovább a bejegyzéshez

Az első részben – ami véleményem szerint egy igazán jól sikerült pilotepizód volt – megismerkedhettünk egy Long Island-i kisvároska néhány polgárával: a beszállásolt katonákhoz törleszkedő városvezetővel, annak jóravaló, rendes srác fiával, a fiú feleségével és gyermekével, no meg (múltbéli?) nagy szerelmével.Tovább a bejegyzéshez

Nemrégiben újraolvastam – nem először és minden bizonnyal nem is utoljára teszem, de erről majd később más formában többet –  Mary Beacock Fryer Allan MacLeanről szóló életrajzi könyvét, melyben egy fél mondat erejéig említették George Washington kémhálózatát. Tudtam róla, hogy létezik erről egy négy évadot megélt (2014-2017) tévésorozat, de valahogyTovább a bejegyzéshez