Monica Hesse A kék kabátos lány című regénye 1943-ban, a németek által megszállt Hollandiában, egészen pontosan Amszterdamban játszódik, és rendkívül érzékenyen, a maga összetettségében képes ábrázolni, mit jelent egy ilyen helyzetben élni, és mit lehet – kinek-kinek a maga lehetőségei szerint – tenni.Read More »A háború színárnyalatai (Monica Hesse: A kék kabátos lány)
A történelmi fikciók egyik legizgalmasabb, ám egyben legnehezebben megragadható jellemzője, hogy a befogadás folyamata nagyban függ az olvasó előismereteitől. Hogy egy szélsőséges (ám egyáltalán nem lehetetlen) példával indítsak, vajon miként áll össze egy kétszer tíz epizódos tévésorozat története egy olyan… Read More »Titkos receptek – csak haladóknak
Meggyőződésem, hogy összetett, több rétegű társadalmi folyamatokat és a hétköznapi szóhasználatban „történelmi” jelzővel ellátott kaotikus szituációkat leginkább egyéni sorsokat ábrázoló, a legközvetlenebb személyes kapcsolatokat előtérbe helyező regények révén lehet legkönnyebben a mindenkori jelen olvasóihoz közelebb hozni.
Read More »Természetes sodródás (Závada Pál: Természetes fény)
„Soha nem hallgattuk meg eléggé figyelmesen azokat, akik húszévesen öregemberek lettek, pedig tanúvallomásuk lehetővé tenné, hogy feltárjuk a borzalom útjait” – kevés ennél fontosabb felismerésre jut az elbeszélő Jean Rouaud regényében, talán csak a címben található kifejezés leghitelesebb jelentésének megtalálása lesz még ennél is hangsúlyosabb.
Read More »Az emlékezés becsülete (Jean Rouaud: A becsület mezején)
Spiró György Diavolina című regénye nagy valószínűséggel más jelentéseket hordoz magában egy olyan olvasó számára, aki több évtizedet is leélt azon Magyarországon, ahol az iskolában oroszt kellett tanulni, a köztereket többek között szovjet tábornokokról nevezték el, és a 20. század… Read More »Névsorolvasás a panoptikumban (Spiró György: Diavolina)
Otthonosan érezheti magát Orhan Pamuk Cevdet Bey és fiai című regényébe belemerülve az az olvasó, aki kedveli a klasszikus európai családregényeket. Időnként azonban egy másfajta ismerősségérzéssel is szembesülni vagyunk kénytelenek, és ennek már valószínűleg nem örül mindenki.Read More »Ismerős idegenek (Orhan Pamuk: Cevdet Bey és fiai)
Homokhegy panelházai az egyforma kockákra vágott, egyforma formákba szabott életek szimbólumai. Bár kislány korában földesurakról, később jómódú nyugatnémetekről ábrándozik, vagy éppen a gyűlölve rajongott Leoncióról fantáziál, Jadzia Chmura végül is éppen ebben az egyformaságban érzi, érezné jól magát. Homokhegy Joanna… Read More »Panelnihil (Joanna Bator: Homokhegy)