A történelmi fikció az Egy olvasó naplója blog egyik leggyakrabban használt kategóriája. Nem véletlenül, hiszen ezca blog szerzőjének, Pethő Anitának az elsődleges kutatási területe.
Történelmi fikció alatt a regények, filmek,sorozatok és színdarabok egyaránt értendőek.
Kimondottan történelmi regénnyel itt lehet találkozni az Egy olvasó naplója blogon.
A kulcskifejezésnek értelemszerűen fontos szerepe van az Egy olvasó naplója blogmellékleteiben is. Mint ahogyan a címe is utal rá, eköré épül a Régi kosztümös filmek blog, nagyrészt, de nem kizárólagosan az Outlander-kuckó, lehet vele találkozni a Nézőnapló extrán, sőt a Brit szatíra, humor, vígjáték című blogon is.
A történelmi fikció jelenségével és annak Pethő Anita szakmai életére történő hatásával több öndefiniáló esszé is foglalkozik akár az Egy olvasó naplója blogon, ykár blogmellekleteiben.
Többek között:
Mert számomra minden történelmi regény „olyan” történelmi regény
Történelmi fikcióról írni Pethő Anita módra
A kategóra és a kortàrs magyar irodalom kategória között – egyáltalan nem meglepő módon – nagy az átfedés.
Nincs mese, jönnie kell a második résznek. Főleg, hogy közben megtudtam néhány alapvető információt egyik fontos új szereplőnkről, Woodes Rogersről. A lényeg, hogy míg a korábbi kormányzók a gyarmatokon akarták megtömni a zsebeiket, ő a fordított utat járta: saját vagyonából költött a helyzet rendezésére. Na de lássuk, miként illesztik bele az ő karakterét ebbe a mostani történetbe.
„Soha nem hallgattuk meg eléggé figyelmesen azokat, akik húszévesen öregemberek lettek, pedig tanúvallomásuk lehetővé tenné, hogy feltárjuk a borzalom útjait” – kevés ennél fontosabb felismerésre jut az elbeszélő Jean Rouaud regényében, talán csak a címben található kifejezés leghitelesebb jelentésének megtalálása lesz még ennél is hangsúlyosabb.
Read More »Az emlékezés becsülete (Jean Rouaud: A becsület mezején)
A jelenséget némiképp leegyszerűsítő perspektívából szemlélve egy történelmi regény szerzője előtt alapvetően két fő lehetséges út áll: egyrészt a jelenkorból visszatekintve, a múlt homályába vesző, nehezen rekonstruálható emlékek utáni nyomozás eredményeként tálalhatja olvasója elé a megjeleníteni kívánt korszakról szóló történetet;… Read More »Múltidézés és balítélet (Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok)
Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regényében látszólag minden adva van ahhoz, hogy az olvasó egy kényelmesen és problémamentesen befogadható történetet kapjon. Az egymás linearis időben követő, s alapvetően időben és térben könnyen behatárolható eseményeket egy egyes szám harmadik… Read More »Egy augusztusi éjszaka igaz története (Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek)
Ment-e a világ előbbre az elmúlt bő egy évszázadban? Igaza volt-e azoknak a nemzedékeknek, melyek úgy fogták fel: nekünk most ugyan rossz, de életünk célja, hogy a gyerekeinknek már jobb legyen? Vagy ugyanazokat a köröket futjuk itt Ká-Európában száz-százötven éve?… Read More »Életképek Simonország történelméből (Nagy Gergely: Simon és Simon)
Kőrösi Zoltán Szívlekvár című regénye kétarcúságával nehéz helyzet elé állítja a kritikust. Mágikus realista keretek közé illeszteni a 20. század középső harmadának regényszerű felidézését, s ezáltal egyszerre tenni ingataggá és egyben felszabadulttá az értelmezési kereteket alapvetően örvendetes vállalkozás, ha tudjuk,… Read More »Szívtúladagolás (Kőrösi Zoltán: Szívlekvár)