Alapvetően a legtöbb esetben praktikus választásnak tűnik egy valós történelmi eseménysort egy olyan egyes szám első személyű narrátorral elmondatni, aki a központi szereplőket közelről, elsősorban privát oldalukról ismeri. A múlt későbbiekre nézve meghatározó jelentőségű eseményeit amúgy is tekinthetjük egyes emberek… Read More »A túlságosan kiművelt beszédű szolgálólány meséje (Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei)
Mióta aktívabban részt veszek a 18. századi brit történelem és annak fikciós reprezentációjáról szóló folyamatos angol nyelvű online diskurzusban, gondolkozom azon, hogy az olyan történetek, mint az Outlander, és általa az olyan történelmi események, mint az 1745-ös jakobita felkelés iránti… Read More »Kísérlet a múlt lezárására (S. G. MacLean The Bookseller of Inverness)
1 Nem tudom, hogy mi a titok nyitja, de elég volt alig hat-hét fejezet erejéig belemélyedni a könyvbe, s már azonnal nosztalgiát érzek a regény hangulata iránt, ha nem vele foglalkozom. Ennek okai valószínűleg inkább az egyéniségemben rejlenek és nem… Read More »A klasszikus 19. századi brit imperialista hübrisz (Terror újraolvasó-napló #2)
1Dan Simmons The Terror (magyarul csak szimplán Terror) című könyvét először 2018 nyarán kezdtem el olvasni, szinte azonnal a regényből készül mini-sorozat megtekintése után. 2 Aztán vagy két évig nem haladtam vele semmit sem, szegény Blanky jégmester két éven át… Read More »Baromi hideg van (Terror újraolvasó-napló #1)
Megtörtént esetet dolgoz fel Sarah Smith Hear No Evil című regénye: az 1810-es években gyermeke meggyilkolásával vádoltak egy siketnéma és analfabéta fiatal skót nőt. Hogy a vádlottal kommunikálni lehessen, egy siketek oktatásával foglalkozó tanárt kértek fel tolmácsnak. Az eljárást végül… Read More »A jelbeszéd szövegesítése (Sarah Smith: Hear No Evil)
Az elmúlt bő egy évtized alatt volt szerencsém több olyan 17. századi németalföldi közegben játszódó regényt olvasni, melynek történetszövésében mindig van egy pillanat, mikor arcul csap a kíméletlen társadalmi realitás. Hiszen eljátszhatunk a gondolattal, hogy Griet Vermeer mellett marad segédként,… Read More »Leamortizált lehetőségek tárháza (Jessie Burton: The House of Fortune)
Végigtekintve a rendelkezésünkre álló valós történelmi forrásokon, könnyen belátható, miért is kiváló fikciós alapanyag az I. Károly király halálos ítéletét aláíró férfiak, különösképpen a két Amerikába menekült királygyilkos sorsa. A kiváló dokumentáltság ellenére is marad azonban elég mozgástere egy regényírónak,… Read More »Egy aláírás ára (Robert Harris: Act of Oblivion)
Tulajdonképpen szerencsésnek kell mondjak magam, hogy eredeti bemutatója idején (valamikor a 2000-es évek elején) nem, csak most, pár hete láttam először a Master and Commander: The Far Side of The World című filmet Russell Crowe fösyzreplésével. Már nem tudom pontosan… Read More »Előszó az Aubrey-Maturin könyvsorozat olvasónaplójához
Jelenkori (késő 20. vagy 21. századi) nyomozó és múltbeli megoldatlan eset kettőse gyakorta használt formátuma a történelmi fikciónak, különösen azoknak, amelyek a krimi műfajával játszadoznak. Sőt, ha a jelenséghez úgy közelítünk, hogy a történelmi regényt, mint olyant nem műfajként kezeljük,… Read More »A rutintalanság harmóniátlansága (Pintér Tibor: A harmónia tébolya)
Elsősorban a múlt fikciós reprezentációjának lehetőségeivel foglalkozó irodalmárként számtalan variációját tapasztaltam már meg annak, hogy egy adott alkotás olvasása (vagy megtekintése) közben miért járok, vagy épp szándékosan nem járok annak utána, hogy valós történelmi személyekről és/vagy szituációkról szól-e a történet,… Read More »Irodalomelméleti nyomozás a főszereplő után (Milbacher Róbert:Léleknyavalyák)