EGY OLVASÓ NAPLÓJA

Alapvetően a legtöbb esetben praktikus választásnak tűnik egy valós történelmi eseménysort egy olyan egyes szám első személyű narrátorral elmondatni, aki a központi szereplőket közelről, elsősorban privát oldalukról ismeri. A múlt későbbiekre nézve meghatározó jelentőségű eseményeit amúgy is tekinthetjük egyes emberek meglehetősen személyes jellegű döntései kusza halmazának is, s ennek érzékletes ábrázolására sokkal inkább alkalmas a… Read More »A túlságosan kiművelt beszédű szolgálólány meséje (Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei)

Mióta aktívabban részt veszek a 18. századi brit történelem és annak fikciós reprezentációjáról szóló folyamatos angol nyelvű online diskurzusban, gondolkozom azon, hogy az olyan történetek, mint az Outlander, és általa az olyan történelmi események, mint az 1745-ös jakobita felkelés iránti megnövekvő érdeklődés vajon mennyire nyitja meg az utat a nemzetközi közönség felé a 18. századi… Read More »Kísérlet a múlt lezárására (S. G. MacLean The Bookseller of Inverness)

Harry H. Crosby A Wing and a Prayer című memoárjának olvasása közben többször is kénytelen vagyok konstatálni, hogy szívesen találkoztam volna a könyv szerzőjével, míg a részben az ő emlékiratain alapuló televíziós sorozat forgatókönyvírójával, látván, hogy az adaptáció során milyen jellegű döntéseket hozott, egyáltalán nem. A múltreprezentáció lehetőségeinek három különféle lehetősége (fikció, tudományos nemfikciós történeti… Read More »Az átlagos amerikai fiú esete a háborúval és memoárírással (Harry H. Crosby A Wing and a Prayer)

Egy könyv, amelyről előzetesen semmit nem tudtam, csupán annyit, hogy Martin Scorsese és Leonardo di Caprio már a megjelenés előtt megvásárolták a megfilmesítési jogokat. Aztán ahogyan az néha lenni szokott, hamar kiderült, hogy több közöm van hozzá, mint előre gondoltam. Mivel George Anson, Anson bárója egyike azon 18. században valóban élt embereknek, akiknek egy lehetséges… Read More »Dönteni márpedig muszáj (David Grann: The Wager)

Hogy egy könyv tévés adaptációja milyen nagyon kiválóan megírt forgatókönyvön alapul, s hogy milyen kiváló színészi játékkal keltették a történetet életre, néha csak akkor válik igazán világossá, amikor a műsor alapjául szolgáló regényt olvasva tapasztaljuk, hogy a szöveg még akkor sem tud sokkal többet hozzáadni a már korábban tapasztaltakhoz, ha az elbeszélés időről-időre belehelyezkedik karakterei… Read More »Vagy mindenki lúzer, vagy senki sem az (Mick Herron: Slow Horses)

Történetek egy-egy közös karakter által egymásba fonódó láncolatát megalkotni régóta ismert elbeszélői mód, mely során az emberi élet kapcsolatainak véletlensége, ugyanakkor szükségszerű egymásba kuszálódása egyaránt fontos szerepet kap. Nagy Hajnal Csilla is ehhez a módszerhez fordult Hét című regényében (vagy r_g__ny-énben), ám fonákjáról ábrázolva a jelenséget. A Hét, ahogyan talán nem feltétlenül gondolunk rá annak… Read More »Különállóságunk által egybeolvadva (Nagy Hajnal Csilla: Hét)

Hogy egy könyv tévés adaptációja milyen nagyon kiválóan megírt forgatókönyvön alapul, s hogy milyen kiváló színészi játékkal keltették a történetet életre, néha csak akkor válik igazán világossá, amikor a műsor alapjául szolgáló regényt olvasva tapasztaljuk, hogy a szöveg még akkor sem tud sokkal többet hozzáadni a már korábban tapasztaltakhoz, ha az elbeszélés időről-időre belehelyezkedik karakterei… Read More »Vagy mindenki lúzer, vagy senki sem az (Mick Herron: Slow Horses)

Megtörtént esetet dolgoz fel Sarah Smith Hear No Evil című regénye: az 1810-es években gyermeke meggyilkolásával vádoltak egy siketnéma és analfabéta fiatal skót nőt. Hogy a vádlottal kommunikálni lehessen, egy siketek oktatásával foglalkozó tanárt kértek fel tolmácsnak. Az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették, ennek ellenére a per történelmi jelentőségűnek számít a jelnyel mint önálló nyelv… Read More »A jelbeszéd szövegesítése (Sarah Smith: Hear No Evil)

Az elmúlt bő egy évtized alatt volt szerencsém több olyan 17. századi németalföldi közegben játszódó regényt olvasni, melynek történetszövésében mindig van egy pillanat, mikor arcul csap a kíméletlen társadalmi realitás. Hiszen eljátszhatunk a gondolattal, hogy Griet Vermeer mellett marad segédként, sőt, tanítványként (Tracy Chevalier: Girl with a Pearl Earring), de a realitás az, hogy előbb-utóbb… Read More »Leamortizált lehetőségek tárháza (Jessie Burton: The House of Fortune)

Végigtekintve a rendelkezésünkre álló valós történelmi forrásokon, könnyen belátható, miért is kiváló fikciós alapanyag az I. Károly király halálos ítéletét aláíró férfiak, különösképpen a két Amerikába menekült királygyilkos  sorsa. A kiváló dokumentáltság ellenére is marad azonban elég mozgástere egy regényírónak, főként, ha annak is ügyesen találja meg a módját, hogy ebbe a világba egy kitalált… Read More »Egy aláírás ára (Robert Harris: Act of Oblivion)